Tedd fel
a pozitív szemüveget!

Modern tradíció


Ollóval a kezében született. Amióta az eszét tudja, mindig csinál valamita textillel, a végeredmény pedig leggyakrabban egy gyönyörű ruha formájában ölt testet. Gyermekkori vágya volt, hogy jelmeztervező legyen, de idővel erősebbé vált vonzódása a divat felé: hamarabb talált hozzá utat és egyéni hangot. Mára mindkét műfaj az élete szerves részévé vált. Műhely-showroom-szalonjából – ami évtizedek óta a második otthona – kikerülő darabjai ötvözik a régi, finom kézműves és a legmodernebb technikákat. A végeredmény igazi XXI. századi luxus.
 
Budapesten harminc évvel ezelőtt minden második sarkon volt egy divatszalon, ettől lehetett a város kelet Párizsa. A főváros manapság nem sok divatszalonnal büszkélkedhet, sőt, majdhogynem Zoób Katié az utolsó klasszikus divatszalon. A tervező vallja, hogy az innovációtól a kulturális elemekig a divat számos összetevőből épül fel: kommunikáció, művészet, ipar és kereskedelem.
Zoób Kati sokféle módon tud kommunikálni, elmondani az aktuális érzéseit. Meglehetősen erős verbális készségekkel rendelkezik, de legalább ennyire erős a kreatív a textil nyelvétbeszélő készsége.
Egy alkotó közösségben dolgozik. A műhelyben húszan vannak és egy 10 tagú csapat (szalonvezető, marketingvezető, kommunikációs szakember stb.) is segíti munkáját.  A ruhákban benne van azoknak az embereknek a rendkívüli tudása, akik nélkül nem lehetne megvalósítani azokat. „Persze engem is elcsábított a komputer, ma már egészen bravúros képeket készítek Photoshoppal, s nagyon élvezem, hogy fotórealisztikus képekkel vagyok képes például színpadi jelmezeket tervezni. Ugyanakkor nagy bánatom, hogy ezzel párhuzamosan elmúlt a rutin, amikor még telefonálás és cigarettázás közben rajzoltam. Elkezdtek csökkenni az asztalomon a kézi jegyzetek, eltűnnek az addig természetes rajzok. Aztán rádöbbentem, hogy ez is a mi felelősségünk: az anyáinktól mi fantasztikus írásokat kaptunk, egy levélkét vagy receptet. Ráadásul én egy különleges szerencsével élek. A nagymamám a halála előtt pár évvel azzal foglalkozott, hogy minden családi fotóhoz jegyzetet készített, így számomra mindenki megismerhető volt egy kofferből. Hetekig a bűvöletében éltem, és összerakhattam belőle az egész családomat.” 
„A nagymamám Budapesten született, egy német származású arisztokrata lány volt” – emlékszik vissza Zoób Kati. „Befogadó, erjesztő, kulturálisan nyitott és értékes közeg vette körül. Ha valamit vásároltunk, akkor az üzletek selyem csomagolópapírjait a nagymama szépen összehajtogatta, és betette a székének párnája alá, azon ült, és gyönyörűre kivasalta őket. Ugyanide kerültek a csokoládék kisimított sztaniolpapírjai, amiket a karácsonyi diók becsomagolására használtunk. A nagymamámtól kaptam Lesznai Anna mesekönyvét, amiből a kivasalt selyempapírra másoltam az első mintákat. Hiszem, hogy mindenki azzal tud gazdálkodni élete során, amilyen környezetben élt otthon, és amilyen mesevilágot ott kapott. Szerintem nekem nagyon bőséges jutott. Az idén abban a szerencsében részesültem, hogy részben a ruháimon keresztül mutathatom meg Lesznai Anna életművét. A kiállítás először Balatonfüreden a Vaszary Galériában, szeptembertől pedig Kecskeméten a Cifrapalotában látható.
1945 júniusában az elsők közt államosították a nagyszüleim vagyonát. Elúszott minden, házak, erdők, mulatók…  és akkor megsértődött a nagymamám. Elszánt, büszke fogadalmat tett, hogy többé nem megy az utcára, és többé nem néz a tükörbe. Nem akart látni, és nem akarta, hogy lássák. Fényképekből éltünk, pontosan ismertem az összes lánykori kalapját, éreztem meséiből a crepe de chine illatát. Álmunkban utaztunk, és selyempapírból kicsomagolva hetente megcsodáltuk az utolsó pár harisnyát, azután kényes úrihímzéssel díszítettünk minden konyharuhát.
Sok év múltán – ballagó diákként – karosszéke mögé állva, fénykép készült rólunk. Napokkal később, ahogy a képeket mutattam, érdeklődve nézett rám: Ki ez az öregasszony? – kérdezte. Szótlanul, megrendülve fogtam a kezét, amint ő a fotón is látható cipőjéről lassan felismerte önmagát.Én szegtem meg a fogadalmát.
 Újabb húsz év telt el, és ahogy kicsomagoltuk Párizsban az első kollekciót, sziszegve rázták a kezüket a franciák: Micsoda luxus! És tényleg mi ez luxus?A változatosság gyönyörűsége, a stílus érzékenysége, az ellentétek harmóniája.Stílus, ami egyesít funkciót és extravaganciát, ami nem fikció. Ígér és teljesít, ami új eszményképet rajzol. Alapja a hagyomány, ami őrzi a titkot, de megjeleníti a harmóniát is.”Kollekcióinak külföldi megjelenései során számtalanszor rácsodálkoztak már: Jééé, ez magyar?Neki nem kell magyarkodni, kollekciói frissek, nemzetköziek, mint bárki másé a világban.
 
Zoób Kati értelmezésében az haute coutureaz öltözködés költészete, kézműves hagyományokra épülő, személyre szabott egyediség, múlt és jövő. A kézműves konfekció, a couture vonal limitált példányban előállított variációk sorozata. A legigényesebb alapanyagok és a modern technológia találkozása a túlfűtött tervezővel.Zoób Kati szerint egy divattervező szőhet álmokat a kifutók sztármodelljeire, de ugyanúgy elérhet szakmai, emberi csúcsokat a kerekesszékbe kényszerült emberek ruhakollekciójával.
„A kétezres évek elején az édesanyám hímzett egy díszpárnát. Ő akkor már majdnem nyolcvanévesen is alkalmatlan volt arra, hogy tétlenül üljön, el kellett látni feladattal. Mindig is szeretett volna gobelint hímezni, de mire lett volna rá ideje, addigra már nagy szemű gobelint kellett választani, hogy jól lássa. Az elkészült párnát elloptam tőle, és néhány hét múlva volt egy nagy divatbemutatónk, amin a nyitó ruha a párnából készült darab volt. Elmondhatatlanul gyönyörű érzés volt számomra, amikor ott ült a mami, s egyszer csak rádöbbent, hogy jön a párnája, amit már elveszettnek hitt. Annyira sikerült meglepnem őt, hogy ezen a divatbemutatón még a díszletbe is bezuhantam… A kifutónk közepén világítás volt, rossz helyre léptem, és beszakadt alattam a világítás, s az anyukám lábai előtt belezuhantam a díszletbe. Ez a párnából készült ruhadarab sem szól másról, mint hogy a női hímzés mi mindenről tud mesélni. Amikor azt mondjuk, hogy »ó, hát én nem tudok egy gombot se felvarrni«, akkor ezt a kifejezési formát veszítjük el, tele költészettel és lehetőséggel.
Az írás, a rajzolás, a hímzés és az üres felületeket tartalommal megtöltő munka nagy lehetőség. Volt az életemben egy gyönyörű munka: Proust Az eltűnt idő nyomábancímű művét állítottuk színpadra Szikora Jánossal a szolnoki színházban. Egy soha el nem felejthető üzenetként van benne az életemben, amikor a mű végén Proust azt mondja, hogy kérek egy üres lapot!Ha az ember kap egy üres lapot, akkor azt jól kell használni.” Kati az üres lapot, vagy mondhatnánk üres színpadot, azóta többször betöltötte fantasztikus kreációival. Tervezett jelmezeket Csehov Három nővéréhez, Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony és Puccini Lidércek – Krizantémok operáihoz. Ez utóbbit augusztusban bemutatták Torre del Lagoban a Puccini Fesztiválon is.
Zoób Kati számára nem idegenek a grandiózus projektek. A FINA 2017-es, budapesti vizes világbajnokságának nyitóünnepségén egy kortárs hangulatú történelmi összefoglalót adtak, megidézve a füredi Anna-bálok közel kétszáz éves történetét. Kint a vízen, egy városméretű díszletben – aminek a budai vár és a pesti rakpart is része volt –, negyvenméteres színpadon százötven lány a divat változásának egy hosszú korszakát ölelte át. Valamint az utóbbi 6 évben Balatonfüreden megrendezett augusztusi show-n egy 180 méteres, utcai kifutón 100 öltözéket vonultat fel; újdonságként az idén vendéggel, a Nubu divatbemutatójával megspékelve.
 
„A divatban épp tapasztalok egy nagyon erős retró hatást, erőteljes visszatekintést a múlt század évtizedeinek divatstílusaira. Ugyanakkor feléledni látszanak a huszadik század második felében született díszítő motívumrendszerek és kézműves technikák, ami azt mutatja, hogy az embernek vissza kell néznie, meg kell kapaszkodnia a fiatalon kapott kultúrájában. A divat eléggé megtébolyodott, a mindennapra lefordítható, nagyon gyorsan változó és rendkívül pazarló fast fashionhatározza meg a nagy piacot. A nemzetközi divatházaknak, ahol a divat művészete, az haute couture szülte a divatmárkát, és akár száz évre visszamenőleg dokumentált alkotásaik, egymásra épülő folyamataik vannak, van egy gyönyörű eszköze a fast fashionnel szemben: az haute couture bemutató. Mindenki különböző eszközökkel mesél a divatban. Egy alkalommal mi egy közép-európai népmesét, a Szamárbőrű királyfitdolgoztuk fel a divat eszközeivel. A kollekciót Budapesten kívül Prágában, Pozsonyban, Varsóban és Washingtonban is bemutattuk. A fiú, aki szamárnak született, de a mese végére kiderül, hogy egy csodálatos művész és gyönyörű királyfi. Ez számomra az elfogadás meséje, ami napjainkban a legfontosabb szavak egyike kell, hogy legyen.”
 
Mórocz Anikó
 


Vissza

Essilor Opticlub Cazal Silhouette Konica Minolta Mexx Nautica CSD OOK Press Audi