Tedd fel
a pozitív szemüveget!

Ó, ió, ció, firkáció


Mázlista ember az animációművész, akinek a mozgó illusztrációiba azonnal beleszeret kicsi-nagy, öreg-fiatal. Talán még az is, aki életében nem tett egy Messenger-üzenet mögé se egy, a fejét a falba csapdosó nyuszit, se pacsizó madárkákat, de még egy előreugró Like-ujjat sem. Klement Csaba rajzai, figurái és apró mozgójelenetei olyanok, mint mi magunk vagyunk: a magunk fura esetlenségeivel is nagyon szerethetők.
 
Animáció, illusztráció, firkáció – adott Csaba irányjelzést a blogjához, ahol eddigi munkáit osztja meg rendszeresen a külvilággal. Végignézi az ember a bejegyzéseket, és felderül az arca. Vagy hangosan felkacag. Vagy azt mondja: ááááá, ez de jó! A MOME animáció szakán 2012-ben végzett alkotó nehezen tagadhatná le, hogy tudja, mi kell a lefelé görbülő szájú 21. század eleji emberiségnek. Egy kis együttérzés és sok humor.
– Mondhatni, mióta az eszemet tudom, rajzolok. Egész kisgyerekkoromban kezdődött ez a szenvedély. Elég volt papírt és ceruzát adni a kezembe, és órákig elvoltam velük. Vagy, mikor az udvaron meguntam a bújócskát, egy bottal firkáltam a homokba, vagy krétával az aszfaltra. Egyszóval mindig megtaláltam a módját, hogy rajzolhassak! A középiskolát kicsit félrenéztem, közgazdaságira jelentkeztem, az a négy év elég is volt, hogy gyorsan visszakanyarodjak a rajzoláshoz. A rajzfilmeket, animációs sorozatokat is kifejezetten kedveltem, emlékszem, édesapám sokszor megjegyezte, hogy „kisfiam, te ezekhez már nagy vagy”. Vicces, mert egyébként ő is kívülről tudta a Ludas Matyit és a Vukot. Az animációból szerintem nem lehet kinőni, vagyis jobban mondva nem érdemes. Így hát e két dolog szeretetéből született meg, hogy animációval akarjak foglalkozni.
Csaba a Novus művészeti szakgimnázium után a MOME-n tanult tovább, mint mondja, ez a két iskola volt igazán meghatározó számára. Előbbiben az alapokat tanulta meg, az egyetemen pedig már a látókörét szélesíthette. És akkor, az egyetemi évek alatt alakult ki az a sajátságos stílusa, amelyről napjainkban is ráismerünk. A jópofa szereplőire és a sok állatra, gyerek- és ifjúkora hőseire. Mindig volt ugyanis valamilyen állata, és imádja a dinoszauruszokat is. Egyik példaképe pedig Cicciolina, azaz a magyar származású Husika; ennek az a magyarázata, hogy szerinte van abban bőven csodálni való, ha valaki ilyen profin kitalálja és felépíti saját magát, tegye azt bármilyen szakmában.
E ponton távolodjunk el kissé hősünk formálódó karrierjétől, és nézzünk rá történetünk másik „főszereplőjére”, a GIF-re. Hogyan is jutottunk el napjainkra oda, hogy a kis animációk ennyire szervesültek hétköznapi vizuális kultúránkban?
A GIF (Graphics Interchange Format) tulajdonképpen egy képek tárolására alkalmas fájlformátum. Ez így rettentő száraztészta, noha az első ilyen formátumok már 1987-ben léteztek. Alapvetően állóképek kifejezésére született, noha manapság az animált, megmozduló képek sokkal inkább lekötik a néző figyelmét. Az animált GIF lényege, hogy a különböző képek megadott időpontokban váltakoznak, így létrejön maga az animáció. Azon kívül, hogy gyakorlatilag képként mozog, nem kell elindítani, nem foglal nagy helyet, viszont nagyon hatásos. Hátránya, hogy egyelőre nincs hangja.
Csaba az az ember, aki szereti időre befejezni a feladatokat, így azon gondolkodott, milyen grafikai világot is válasszon, amiben otthonosan mozog, és így gyorsan haladhat. Így került a fókuszba az animáció, s egyértelmű volt: rövid, de szórakoztató videókat fog készíteni.
– A GIF-gyártás engem már inkább az iskola elvégzése után kezdett
érdekelni. Egyszerre csak mindenki GIF-eket kezdett kirakni vagy
küldözgetni a másiknak. Filmekből kivágott kis részletek, tévéműsorokból kiragadott reakciók, vagy akár saját gyártású kis animációk lepték el az internetet. Szerintem ezek a kis mozgóképek azért ilyen népszerűek, mert nagyon rövid idő alatt nagyon sok mindent el lehet velük mondani, érzelmeket kifejezni. Már egyszerűbb gyorsan egy „Oprah GIF-et” küldeni, mint leírni a véleményünk, hosszan magyarázva, mire is gondoltunk pontosan. Persze azonnal rákaptak erre a formátumra a grafikusok, illusztrátorok és az animációsok is, hiszen nagyon egyszerű eszközökkel lehet odavonzani az emberek tekintetét. Azt vettem észre, hogy a kitett videókat már meg sem nézik az emberek, a GIF-et viszont nem kell elindítani, már ezzel is jobban eljut másokhoz. A szem akarva-akaratlanul is előbb veszi észre azokat a képeket, amelyek mozognak. Így szerintem a GIF a vizuális művészet nem feltétlen teljesen különálló, új formátuma, mint inkább kiegészítése.
Csaba a vicces, szórakoztató GIF-eket szereti – azokat, amelyeknek egy jó karakter a főszereplője, így azonnal megfogja a nézőjét. Nem kell feltétlenül tökéletesen kidolgozottnak, a legjobban leanimált darabnak lennie, legyen frappáns, jópofa, egyszerű mozgókép. Ám ez nyilván szubjektív, teszi hozzá gyorsan – hiszen van, aki az absztrakt GIF-ekért van oda. Az ő állandó, kedvenc alakjai – egy mókus és egy falevél – teljesen hétköznapi figurák, mégis képesek hatást elérni.
Csabáról nincs túl sok portré a világhálón – azaz, hogy mégis van. Gyakran belerajzolja ugyanis saját magát, ezt a laza, szakállas, kissé torzonborz, kíváncsi tekintetű figurát a jelenetekbe. S mivel az animációkat előszeretettel közli mindenki, sokszor forrásmegjelölés nélkül, egyáltalán nem lehetetlen, hogy napjainkban mégis sokkal többen ismerik Klement Csabát.
– Igen, az érem két oldala… Természetesen nagyon örülök, hogy használják, nézik, küldözgetik egymásnak az emberek a GIF-jeimet. Viszont az bosszantani szokott, ha cégek, brandek használják azokat a megkérdezésem nélkül, a saját terméküket reklámozva. Sajnos már többször előfordult, pedig szerintem egy olyan cég, aki megengedheti, hogy reklámozzon, azt is megengedheti magának, hogy alkotókat támogasson.
Vajon az, hogy a mai, Z generáció már simán kezeli, felhasználja és talán gyártja is, a most még ovis-iskolás alfák pedig gyakorlatilag beleszületnek korunk GIF- és egyéb képi kultúrájába, milyen felelősséget róhat a 2020-as évek GIF-es alkotóira? Nehéz dolog ez, mondja Csaba, hiszen egyrészt felelősek vagyunk azért, amit a saját nevünk alatt „kiszórunk” a világba, másrészt a művészi szabadságot is muszáj biztosítani. A GIF-ek világa egyébként annyira egyszerű és kézenfekvő, hogy éppen emiatt maradhat még sokáig népszerű, nem fognak egyhamar kimenni a divatból. A lehetőségek is végtelenek: lehetnek belőlük mikrosorozatok, felhasználhatóak a jelenleginél szélesebb körben reklámokban, lehetnek kiállítások szereplői (Csabának is volt ilyen tematikus bemutatkozása már), szerveződhet rájuk komplett fesztivál, és még sorolhatnánk. Ráadásul amíg születnek új filmek, tévés produkciók, addig mindig lesznek a belőlük készült, ezekre reflektáló, a produkciókon ironizáló GIF-ek is. Lényegében egy új kritikai műfajjal állunk szemben.
Számomra Klement Csaba animációs művészetének legmegkapóbb jelensége az, hogy tudatosan felhasználta a tudását jótékonykodásra. Örökbe fogadott két menhelyi kutyust, s így volt alkalma belelátni, milyen gondokkal küzdenek a befogadó intézmények a rengeteg munka mellett. Először saját tervezésű kutyás képeslapokat árult volna segítségképpen, de lett egy sokkal működőképesebb ötlete.
– Elkezdtem meghirdetni, hogy szívesen készítek az emberek kis kedvenceiről animációkat, amelyeket később GIF-formában is tudnak használni, elküldhetik egymásnak. Én csak az időmet áldoztam rá ezekre, viszont nagyon jó volt látni, hogy az emberek az animációkért cserébe közvetlenül a menhelynek utaltak el támogatásokat. Úgy 50 kisállat szerepelt így GIF-eken, én magam is meglepődtem, milyen sikeres lett végül az akció.
Klement Csabára 2013-ban a FOX tévécsatorna is felfigyelt, azt kérték, csinálja ugyanazt – vicces, megkapó animációkat –, csak nekik, és pénzért. Naná, hogy belement, a FOX-on megjelenő híreknél innentől gyakorta szerepeltek a magyar animátor GIF-jei. És egyszer csak jött a postás, és hozott egy ménkű nagy borítékot, benne egy csomó cicciolinás újságcikkel, poszterrel meg képregénnyel. A rajongott pornósztár ugyanis felfedezte a Tumblrön Csaba rajzait: lebbenő szőke hajú meztelen nő, testének megfelelő részein vadul nyíló virágok.
És nagyon lájkolta.
 


Vissza

Essilor Opticlub OOK Press Konica Minolta CSD Mini Maui Jim