Tedd fel
a pozitív szemüveget!

VESZPRÉM, a (meg)nyerő város


Ha historikusan szeretnénk vizsgálni, minden az Európa Kulturális Fővárosa-, azaz ahogy emlegetik, az EKF-címmel kezdődött. 2016-ban pár veszprémi mert nagyot álmodni, és elkezdték előkészíteni a város pályázati anyagát. A siker titka talán az volt, hogy az EKF-címre nem célként, hanem eszközként tekinttettek, ami abban segítheti a várost, hogy a megújuló terek pezsgő élettel teljenek meg, ami összehozhatja a balatoni régió településeit a megyeszékhellyel, és segíti a régiót, hogy ne csak nyári turisztikai desztináció legyen.
 
„2018 decembere óta tudatosan készülünk rá, hogy az EKF-program a városnak és régiónak az ünnepe legyen, mely segít a várost és a régiót hosszú távon és fenntartható módon Európa jelentős kulturális színterévé és turisztikai célpontjává tenni. A célunk az, hogy növeljük a kultúrafogyasztók arányát, és fejlesszük a kultúrát kiszolgáló kreatív ipart a humánkapacitás és a kulturális infrastruktúra fejlesztésével. Ezért szervezünk városi Design Hetet, ezért kerültek ki a köztereket formáló kreatív bútorok a Haszkovóra, és ezért lesz február elejéig korcsolyapálya az Óváros téren is.” ‒ nyilatkozta Mészáros Zoltán, a Veszprém‒Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója. 
 
Az Európa Kulturális Fővárosa- és az Európa Kreatív Városa-cím óriási elismerés, hiszen ez nem mást jelent, mint hogy Veszprém abba a 190 fős európai elit mezőnybe tartozik, ahol a legtöbb a kulturális és kreatív lehetőség az ott élők számára. Ez a cím a város eddigi kemény munkájának az elismerése, vagyis azoké az intézményeké, civileké és vállalkozóké, akik itt alkotnak. 
 
A Zene Városa-cím komplexebb dolog. Nem egy, már elért produktumért jár, hanem inkább egy vállalás: ha egy város ügyes, hosszú távú sikereket is elérhet. Akik a hálózat tagjaivá válnak, vállalják, hogy a zenei város gondolata áthatja minden fejlesztési döntésüket, alakítja a hosszú távú stratégiai terveiket. Tehát a tömegközlekedés vagy a szociális intézkedések tervezésébe is beemelik a zenei stratégia szempontjait. A hálózat tagjai közös akciókat indítanak, megosztják egymással a tudásukat, jó és rossz tapasztalataikat, és közös pályázatokat fejlesztenek. 
 
Ezzel a címmel egy mezőnybe került Veszprém olyan, a zenéről közismert városokkal, mint Havanna, a szakrális zenei fesztiváljáról ismert marokkói Essaouira, a palesztin Ramallah, vagy Trinidad és Tobago, és a calypso műfaj fővárosa, Port of Spain. De a hálózat alapító tagjai között szerepel például Liverpool, a Beatles városa, Mannheim, amely a Popakademie, Európa egyetlen könnyűzenei egyetemének otthona, a kolumbiai főváros, Bogota, vagy a reggae fővárosa, a jamaikai Kingston, Sevilla, a flamenco hazája, Bologna és Kansas City. De itt van a szűken vett régióból a lengyel Katowice, a cseh Brno, és szintén most került be a szerb Vranje is. 
„Veszprém azért lett a zene városa, mert a város nem elsősorban egy-egy világszerte ismert zenekarral vagy eseménnyel büszkélkedhet, hanem a zene társadalmi beágyazottságával. Veszprém zeneszerető város, ahol nemcsak a profik, a nagy nevek, a tömegesemények a fontosak, hanem az is, hogy a zene mennyire része a mindennapoknak, hányan játszanak amatőrként vagy kedvtelésből hangszeren, hogyan épít a zene közösségeket, tölti meg tartalommal a város lakóinak mindennapjait, hogyan használjuk az oktatásban, a szabadidő színvonalas eltöltésében. Persze az Utcazene Fesztivál, a VeszprémFest és az Auer Fesztivál is jó okot adnak a büszkeségre, de ennél mélyebbre ásunk. Nem egy-egy műfajt, nem egy-egy eseményt, hanem magát a zenét, mint az emberek és közösségek közötti kommunikáció eszközét emeltük ki” ‒ mondta a Zene Városa stratégiai anyag elkészítésében és az EKF prezentációs csapatában is részt vevő Weyer Balázs. 
A cél mindhárom cím esetében egy irányba mutat: a részvételt ösztönzi minden kulturális ágazatban, műfajban, életkorban, és a társadalom minden szintjén. 
 


Vissza

Essilor Opticlub Cazal Silhouette OOK Press Konica Minolta Mexx Nautica CSD