Tedd fel
a pozitív szemüveget!

Zádor: brand a szappan mögött


Egyszer volt, hol nem volt – így kezdődnek a jobb mesék. És ez egy jó és igaz mese lesz, mindenhogyan, mert ötletről, kreativitásról, igényességről szól. A történelem csak közvetve kap benne szerepet, de megadja a zamatot hozzá, az illatok pedig megkoronázzák. És hogy hogy jön mindehhez a szappan? Nos, úgy, hogy egy vár nevéből termék lett, abból pedig a nemzetközi piacon is egyre ismertebb brand.
 
Zádor vára (korábbi nevén: Himfy-vár) a Balaton-felvidék csodás lankáin áll, a párutcácskás Pécsely közelében. A középkor sok viharát megélt romos építmény, amelyet adtak-vettek-elfoglaltak urai az eltelt évszázadok alatt, a nevét adta a faluban működő családi manufaktúrában megszülető szappanoknak és az erre épülő cégnek. Hihetetlen, de a két dolog nemcsak a térben ér össze, hanem bizony az időben is: a ma is látható romok helyén ugyanis először úgy 1374 táján létesült kőből rakott várféle, azaz mindössze öt évvel korábban, mint hogy a hazai manufakturális szappangyártás hazánkban (Sopron környékén) megindult volna. Azaz, a vár későbbi elfoglalóinak, birtokosainak már akár a kezükbe is juthatott a magyarországi tisztálkodási termékek valamelyike – bár a várból mosdóhelyiségről, pláne korai fürdőszobáról nem maradtak fent dokumentumok.
A Zádor-szappanok ma már szinte valamennyi nívós budapesti hotel spa-jában ott illatoznak, de miután egyre több médiamegjelenés és magazinos szereplés van mögöttük, a nyugat-európai vásárlóknak is ismerősen cseng a név. Florián Bence‒ az utóbbi társalapítójaként ‒ mesélt az Optimistának arról, hogyan alakult ki családjuk korábbi vállalkozásából a Zádor márka. Azaz, nulladik lépésként előbb az azonnal adódó kérdésre kerestem a választ: miért pont szappan?
‒ A franciákhoz és olaszokhoz viszonyítva mi nem vagyunk hagyományos piperenemzet, holott a 14. század végén már magyarországi manufaktúrákban is megindult a szappangyártás. Hogyan lehet egy nem túl markáns előéletű piacon bevezetni egy vadonatúj márkát?
‒A családunk egyik barátja vetette fel annak idején, hogy a szappankészítés milyen jó üzleti lehetőség. Ekkor kaptak kedvet és kapcsolódtak be az én vegyészmérnök, vállalkozó típusú szüleim. Egy idő után pedig felvetődött, miért nem csináljuk közösen: ők vállalták és viszik a szakmai, gyártói részt. Ebből nőtte ki magát fokozatosan maga a márkánk, a Zádor. És amikor később egy jó barátommal kitaláltuk, hogy valamit vállalkozni kellene, akkor már kézenfekvő volt, hogy a családi vállalkozásban készülő, nagyon jó minőségű szappanokkal jó lenne egy komoly brandet fejleszteni, és megismertetni vele a nemzetközi piacot is. Sok munka után 2014-re készültünk el az új márkával, akkor mutattuk be a hazai piacon. Így épülünk fel most is: a terméket kizárólagosan ma is a családi cég gyártja, a barátommal alapított másikban pedig márkatulajdonosként az értékesítéssel, marketinggel, logisztikával foglalkozunk.
A marketingnek pedig fontos része, hogy a vásárlók figyelmét ne csak a termék kifinomult, kidolgozott külleme fogja meg, hanem a hozzá kapcsolódó háttértörténet is, amely az érzelmekre hat. A családi összefogás, a közös munka, az egymásra támaszkodás, a hagyományok követése mind-mind fontos elem a nagy egészben. Amikor valakit megérint a luxusba csomagolt piperecikkek máshol nem tapasztalható, különleges illata, óhatatlanul részese lesz a történetnek. Szinte maga előtt látja a régi korok alkimistájának számító szappanfőzők nyomában járó kései iparosokat, akik hallatlan precizitással adnak ki a kezükből minden egyes darabot. A kézzel csomagolás mozzanatai, a különleges bánásmód olyan felhangokat adnak ehhez az illatokból kevert szimfóniához, amely aztán évekre fogva tartja és márkahűvé teszi a vásárlót.
‒ Ha kimegyünk ma egy magyarországi karácsonyi vásárba, biztosan nem egy, nem is kettő szappanárust fogunk találni. Azt látjuk, hogy sokan kezdenek bele, és akkor nyilván nem is olyan nehéz dolog ez. Az átlagember ezért – és mert ráadásul a mai fürdőszobák egyik leghétköznapibb tárgyáról van szó ‒ első körben nem is társítaná a szappanhoz a luxus érzetét. Mégis, hogyan válnak azzá a Zádor termékei?
‒Mi az említettektől teljesen más eljárással készítjük a szappanjainkat ‒mondja Florián Bence. ‒Természetesen az alapja az egésznek a nagyon magas minőségű anyagok használata. S ha már szóba került a pipereipar hagyományos fellegvára, egy Franciaországból adaptált eljárást használunk. A hagyományos eljárásban az alapanyagot felfőzik és különböző öntőformákban hűtik vissza, mi azonban hidegsajtolást használunk – ennél is alapművelet az alapanyagok összekeverése, ám ezt követően egy többszörös finomítási folyamaton megy keresztül a szappanmassza, melynek köszönhetően egész más textúrája lesz. Ezek után felvágjuk és le is préseljük a szappanokat. Nem szeretem a nagy szavakat, de a hitvallásunk része, hogy a már meglévő receptúrán túl tényleg a legjobbat akartuk, amit csak létre lehet hozni a szappanból, így a termékeinket kezdettől fogva prémiumkategóriásnak pozicionáltuk. Alapanyag tekintetében ezért sem lehet engedni a legjobb minőségből. Ugyanígy: igen sok időt szántunk az illatok kiválasztására is. Azt már eleinte tudtuk, hogy a mi szappanjaink különleges védjegye lesz, hogy már a fürdőszobapolcokon hihetetlenül finom illatot árasztanak. Minden illat máshogyan érvényesül az eltérő közegekben, így ez a folyamat elég hosszú időt vett igénybe, szó szerint illatról-illatra szagolgattunk, kísérleteztünk, társítottunk, próbálgattunk. Nekem például a fügés-körtés szappanunk nagy kedvencem. Egy ideje pedig egy spanyol illatházzal dolgozunk együtt a lehető legjobb és legtermészetesebb illatok eléréséért. És természetesen az is kiemelten fontos volt, hogy mindezt a lehető legszebb köntösbe, csomagolásba burkoljuk.
A fenntartható gyártás és a környezetvédelem igénye a magyar manufaktúra szappanjaiban is tetten érhető, meséli tovább Florián Bence, a Malajziából származó összetevők beszerzésénél ugyanis arra ügyeltek, hogy az ne származzon a természetet kizsákmányoló gazdálkodásból, és méltányos módon – például gyermekmunkamentesen ‒történjen az előállítása is. Bár a folyamatosan jó minőségű alapanyagokat javarészt külföldről tudják beszerezni a termékekhez, a hévízi termálvíz ‒ Európa legnagyobb természetes termáltavának és természetesen hazánknak is elsőrangú kincse ‒szintén megtalálható a szappanjaikban. A termékben található nátrium-hidrogén-karbonát, vas, jód, kalcium, magnézium és megannyi csoda 1000 méter mélységből tör fel és érkezik meg egyedi eljárással készülő, luxusminőségű piperékbe. 
Ennyi pozitív és jó részlet hallatán is birizgál még valamennyire a kérdés, hogy tusfürdőreklámokkal elárasztott világunkban hogyan tud megfelelő és méltó teret nyerni egy ilyen termék, amely bevallottan ennyi odafigyeléssel lát napvilágot? A válasz erre egyrészt a jó marketing, másrészt a napjainkban egyre markánsabb szappannosztalgia. Az emberek jó része ma már tudatosan keresi a tusfürdők helyett a magas minőségű, természetes összetevőjű szappanokat. Előbbiek flakonjának visszagyűjtése, újrahasznosítása napjainkban is problémás – ez is olyan tényező, amely visszafordítja az embereket a hagyományosabb, régebb óva bevált dolgok felé. Ma már azzal az ellenvetéssel sem kell megküzdenie egy manufaktúrának, hogy a szappan szárítja a bőrt, mert olyan alapanyagokból lehet dolgozni, olyan termékeket lehet alkotni, amelyek a legérzékenyebb bőrt is ápolják és harmonizálják. Harmadrészt a cég gondol a szappanhasználók felnövekvő nemzedékére is: kirukkoltak például a My First Soap-vonallal, amely a gyerekeket célozza meg, az anyai érintéshez hasonlatosan friss, gondoskodást jelképező, szeretnivaló szappanokkal.
 
 
 
 
 
 


Vissza

Essilor Opticlub Cazal Silhouette OOK Press Konica Minolta Mexx Nautica CSD